ott van az üzenet, amit minden áron titkositani akarunk, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön. legyen szó akár pin kódról, banki tranzakcióról, vagy email-ről. mindegy. minden üzenet két részből áll: van egy publikus része, meg egy titkos. pont úgy mint a postai boriték esetében: a cimzett olvasható kell legyen, hogy célba érjen, de az üzenet tartalmát a boríték jótékony homálya fedi. a nyilvános adatokat gyakran metaadatoknak nevezzük. ilyen például a feladás időpontja, a cimzett, valamint az üzenet mérete.
vajon gondolt-e már valaki arra, hogy úgy titkosítson üzenetet, hogy a metaadatokat használja fel ehhez? például a feladás időpontjában - ha nem túl sürgős a dolgunk akkor akár több byte-ot is tárolhatunk: perc, másodperc, századmásodperc. a cimzett - ha képes több címet is magáévá tenni, akkor ismét csak adattárolásra adhat lehetőséget. ha nem is fontos az üzenet szövege, akkor akár az üzenet mérete is használható adattárolásra.
ezeket az adatokat annál is inkább érdemes ilyesmire használni, mert ameddig push tipusúan működnek az üzenetek, addig úgy a spam, mint a kiváncsiskodók meg fognak találni. sokkal hatékonyabb lenne egy - postai postafiókhoz hasonló - pop jellegű adatküldés, ahol a küldő tárolja a levelet, és a fogadó csak akkor megy érte, ha épp kedve van. nyilván senki nem fog egy span-szerverre bekopogtani, hogy "csókolom, jött nekem valami új viagra reklámanyag?" ha meg igen, akkor az már nem spam.