Nincs értelme az örök életnek.

                                                  

Kezdeném azzal, hogy minél idősebb egy ember, annál jobban érzi, ahogy a hátralevő élete egyre rövidül és ennek következtében egyéntől és életkortól függő mennyiségű pánikkal vegyítve próbálja a maradék idejét bölcsebben beosztani. Mindig is el akart menni emberünk Rómába, de sose volt? Korosodva bizony próbálja ennek prioritását feljebb tornászni. De a kérdés az, hogy miért nem ment előbb? És ha 20 évre megállna az öregedése, tehát nyerne még egy jó pár évet? Mi lenne akkor?

Az életben elérendő dolgok kívánság listáján az öregedés kezdete az előbb elmondottak alapján egy pár dolgot átrendezne, de persze több idő kellene, hogy még több, esetleg az összes cél magasabb prioritást kapjon. Amik fontosabbak lettek, azokat véghez vinné emberünk, de nem hiába mondtam 20 évet, adok időt, hogy újra visszajöjjön az "Ej, ráérünk mi arra még" mentalitás, ami idővel be is következne és az élet ismételten belassulna emberünknél. Ha nem üldöz a tatár, akkor miért futnál, nemde?

Nézzük máshogy a kérdést. A mai fiatalok mondjuk átlag 25 éves korukban érnek felnőtté. A kb 75 év átlagéletkor viszonlatában ez az élet 33%-a. Régebben kevesebb volt az átlagéletkor és gyanítom, hogy nem vártak 25 éves korukig a fiatalok, hamarabb felnőtté váltak és megkomolyodtak. Tegyük fel, hogy ez a 33% emberélet a felnőtté váláshoz helyes, viszont ez alapján ha az átlagéletkor elérné a 150 évet, akkor ez a váltás 50 éves korban történne meg. És mi a helyzet az örök élettel? A végtelennek mi lenne a 33%-a?

Nem tudok elképzelni örök életet, akárhogyan is reklámozza az összes vallás, mivel jönnek a paradoxonok. Két fajta örök életet képzelek el:

Feltételes örök élet. Ezeket ismerjük a filmekből. Örök élet minimum egy csavarral. Ott van a 2011-es "Lopott idő(In Time)" című film Justin Timberlake-kel. 25 éves korodig idősödsz, majd megállsz és aktiválódik rajtad egy óra, ami alapból 1 évvel van feltöltve. Ha az óra lejár, meghalsz. A világ valutája ez az idő, az emberi élettel szabadon kereskedhetsz, azzal veszed a kávédat reggel, abba kapod a fizetésedet, stb. Érdekes koncepció. Ebben a világban azért kell dolgoznod, hogy örök életed legyen. És ott bizony nincs nyugdíj. Ha abbahagyod a teperést, meghalsz, szóval ennyit az örök életről. A másik változat, ami hasonló ehhez, az a vámpír legendák, ahol ha nem ölnek meg, nem halsz meg. De persze kerülnöd kell a napfényt, vérrel kell táplálkoznod és kerülnöd kell a karókat a szívedbe. De amúgy örök az életed, csak vigyázz rá. (Képzelem, hogy idővel hogyan hatalmasodik el egy vámpíron a paranoia, mert ugyan meghalni nem akar, de fél, hogy megölik). Ebben a verzióban valójában nincs örök élet, csak más módon érhet halál.

Feltétel nélküli örök élet. Ez a durvább, mert itt nem kell csinálnod semmit, hiszen halhatatlan vagy. Nem kell enned, mert nem halsz éhen, tehát nem is kell dolgoznod ezért, ezek után meg minek is csináljak bármit? Az összes élőlényt közvetve, vagy közvetlenül, de a haláltól való félelem hajt előre. Ez örök élet lenne valóban, csak értelmetlen lenne.

Emellett egy utolsó kérdés: hogyan néznénk ki az örök életben? Elképzelem magam, mint Neo-t a mátrixban, aki visszatért a számítógépes világba, ahol úgy nézett ki, ahogy legutóbb a rendszer elmentette őt, vagy ahogy ő képzelte el magát. Mi vajon hogyan néznénk ki? Mindenki azt kapná, amilyen a legsikeresebb éveiben volt? És akkor a 3 éves gyerek örökre gyerek maradna, mint az "Interjú egy vámpírral" filmben? Jehova tanúi mondták, hogy ha egyik nap öregednénk, akkor másik nap mondjuk fiatalodnánk. Elképzelem, hogy nem ismernénk föl egymást, mert mindig máshogy néznénk ki.

Ezek alapján a jelenlegi világban való élet mellett nem tudom elképzelni az örök életet.