képzeljünk el egy betegséget, ami elég nagy pánikot kelt. most csak azért, hogy tudjunk róla beszélni hívjuk ezt "lövir"-nek. emberek halnak meg, mások a munkájukat veszítik el, hetekre, hónapra esnek ki a munkából. borzasztó az egész, felforgatja az nemcsaka gazdaságot, de belopódzik a mindennapjainkba is. kénytelenek vagyunk kesztyűt viselni mindig, mert kiderült hogy leginkább levegőn keresztül a kézbőrön át terjed. a legtöbb fertőzött ember több másiknak adja át a lövirt. az első tünetek megjelenése előtt fertőz a leginkább. szóval egy szörnyű kórról van szó. képzeljük most el, hogy matematikusok lemodellezték és 30 hét múlva nem csak összeomlik a gazdaság, hanem olyan feneketlen mélységbe kerül, hogy újraindításra sem lesz lehetőség. mit tehetünk ilyen helyzetben? védőoltás! de az még nincs. ellenben kimutatták, hogy klóros környezetben elpusztul a vírus.
és most jön a kérdés: permetezhetünk-e klórgázt a nagyobb városokra pusztán jószándékból? tudni kell hozzá, hogy vizzel keveredve sósavvá alakul. szóval belélegzéskor jó esély van a tüdő maradandó roncsolására, vagy arra hogy a szemet megmarja. viszont elkerülhetővé teszi a totális összeomlást.
a fenti lövir csak a képzelet szüleménye, a klóron kivül bármilyen hasonlóság a valósággal vagy annak részeivel csak a véletlen műve lehet