régen voltak olyan programnyelvek amikben limitált volt a kódban használt változók hossza. fájdalmasan limitált. igazából ma is az, csak mivel sokkal nagyobb a limit, ezért kevésbé fáj. amire gondolok, az az, hogy 1-2 karakter hosszú változónévben túl sok hasznos infót nem lehet elrejteni. az igazsághoz az is hozzátartozik hogy ma is vannak ilyen nyelvek - gondolok itt például a mau nyelvre.
viszont amióta a széles körben elterjedt nyelvekben már nincs, vagy ésszerű használat mellett elérhetetlen a limit, azóta teljesen értelmetlenné vált a rövidítések használata. mondja meg valaki hogy miért kell olyan változót készíteni hogy "p_sal"? lejárt a munkaidő épp amikor az l betűt begépelte? vagy mi történhetett? elég lesz annyi is? mindenkinek egyértelmű hogy a "p" jelentése az hogy paraméter, a "sal" jelentése pedig az hogy "salable" és semmiképpen sem "salary"?
most komolyan, aki egész nap gép előtt ül és programozik, az miért követ el ilyen faszságot, mindenki életét megkeserítő hülyeséget, hogy rövidít kódban. a lefordított kódban úgysem lesz benne, viszont a forrásban annál beszédesebb - lenne, ha nem rövidítenének nyakra főre.
tegyük fel hogy retek lassan gépelek, mondjuk 1 karakter/másodperc sebességgel. ekkor a fenti példában 4 másodperces csúszás elfogadható-e a határidőben? valójában a mai fejlesztőeszközök segítenek az autocomplete segítségével, tehát később már nem kell többet gépelni. mindezt 4 másodperc nyereségért. cserében amikor a kódhoz mondjuk egy évvel később hozzá kell nyúlni, akkor bizony okozhat fejvakarást hogy mi is lehetett ez. és az már garantáltan nem 4 másodperc lesz. legalábbis nekem nem annyi lesz megfejteni azt a szart amit valaki ilyen módon lapátolt össze.
ne rövidítsetek értelmetlen módon!