honnan is tudnád te azt minek látod
mert amit te látsz azt ő nem látja
persze a tükre a tükre mesél
a barátod persze neki is a barátja
szemében lélek a lelkét bámulja
a haját igazgatja és úgy beszél
vagy a tükörből vissza te nézel rá és
várod hogy mondja a válla fölött
este van széthullott a kontya
kacsintanak rád az ördögök
az ajtóban állsz na mi van kitalálod
az élet mélyvíz de te evezel
nem úszol mert túl nagy a sodra
elfogadod de nem veszed el
fürdőző angyalokat látok
a balaton a bukottak tengere
könyvelők vannak szabadságon
írók és mindnek van gyereke
fehér hattyúk és zöld oroszlánok
hasalnak rajta nők párducok
hiénák jéghideg homokban
foguk közt vágyak a sás susog
az ajtóban állsz na mi van kitalálod
az élet mélyvíz de te evezel
nem úszol mert túl nagy a sodra
elfogadod de nem veszed el