alváshiány, alvásmegvonás

                                                  

sok ellentmondásos hír, információ áll rendelkezésre az interneten az alvás hiányával kapcsolatban. a legtöbb cikk súlyon, nagyon súlyos, sőt halálos problémákról ír. ezt természetesen többször is, kihangsúlyozottan. ez betudható annak is, hogy csak annak van hírértéke, ha valaki meghal, és amíg nem fenyeget a halál addig az emberek érdektelenek. talán épp a kevés alvás miatt? :) mindenesetre ahogy végigfutottam ezeket a cikkeket, azt bizton állíthatom, hogy össze-vissza írtak mindenfélét. a konkrétumok kifejtésénél pedig meglehetősen rövidreszabott sorokat találunk, csupa feltételes módban fogalmazott mondattal. álljon itt hát néhány cikk a teljesség igénye nélkül:

Akivel valaha előfordult, hogy nem aludta ki magát, tudja, hogy olyankor az ember érzelmei irracionálissá válnak. Bár korábbi kutatások felfedték, hogy az alváshiány károsíthatja az immunrendszert és az olyan agyi folyamatokat, mint a tanulás és a memória, meglepően kevés vizsgálat folyt az alváshiánynak az érzelmekre gyakorolt hatásáról.
"Alváshiányban az agy olyan, mintha egy primitívebb viselkedésre térne át, visszafejlesztve azt a kontrollt, amellyel az ember normális körülmények között kordában tartja érzelmeit." – állítja dr. Matthew Walker neurológus (University of California, Berkeley) a Current Biology cikkében.
A kutatás során 26 egészséges önkéntest kértek meg, hogy vagy aludjanak normálisan, vagy maradjanak ébren 35 órán át. A következő napon a kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) segítségével megvizsgálták a résztvevők agyi aktivitását, miközben azok 100 képet néztek. Ezek kezdetben érzelmileg semlegesek voltak, például kanalat vagy kosarat ábrázoltak, ám idővel egyre negatívabbá váltak – például cápa- vagy viperatámadásról szóltak. Bár a kutatók számítottak arra, hogy az agy érzelmi központjai túlreagálnak alvásmegvonáskor, annak mértéke mégis meglepő volt: a résztvevők több mint 60 százalékkal erősebben "válaszolt" a negatív ingerekre. "Úgy tűnik, ilyenkor az érzelmek ámokfutása folyik az agyban."
A kutatók kimutatták, hogy a hiperaktív válasznak a prefrontális lebeny leállása az oka – normál esetben ez az agyterület szabályozza az érzelmeket. Ez a szerkezet az emberi evolúcióban viszonylag újnak számít, "és emiatt lehet, hogy nem alkalmazkodott még az egyes biológiailag szélsőséges helyzetekhez. Az ember az egyetlen élőlény, amely önmagától képes elvonni az alvást. Ez nagy furcsaságnak számít a természetben." – magyarázta a kutatás vezetője. A modern élet során az emberek gyakran nem alszanak eleget, és ez napi rutinná válik.
Számos pszichiátriai betegség, főként az érzelmeket érintőek, összefüggést mutatnak az alvászavarokkal. "Hagyományosan azt gondoltuk, hogy a pszichiátriai betegségek hozzájárulnak az alvási rendellenességek kialakulásához, de lehet, hogy ez fordítva igaz. Ha rájövünk, az alvás melyik része felelős az érzelmi stabilitásért, számos, már most meglévő gyógyszerrel kezelhetővé válna az alváshiány, illetve bizonyos pszichiátriailag kóros állapotok."– foglalta össze Dr. Walker.
forrás: 168ora

A kialvatlanság rontja az ember teljesítőképességét, növeli a balesetek kockázatát és csökkenti az immunrendszer védekező képességét.
Állatkísérletekkel igazolták, hogy a tartós alvásmegvonás halálhoz is vezethet. Sőt, nem csak a mennyiségi, de a minőségi alvásmegvonás is súlyos következményekkel jár. Egy kísérlet során patkányokat minden REM fázis kezdetén felébresztettek. Így bár az állatok megkapták a szükséges alvásmennyiséget, egy alvási fázis kimaradt. Eleinte enyhe, majd egyre súlyosabb kialvatlanság jeleit mutatták, később azonban a teljes alvásmegvonásnál tapasztaltakhoz hasonlóan elpusztultak.
forrás: wiki

Arra a kérdésre, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy megőrizzék a szépségüket, a sztárok 80%-a azt válaszolja, hogy legalább 10 órát alszik naponta. És mi is jól tudjuk, hogy a kipihentséghez, a jó munkateljesítményhez, a kiegyensúlyozottsághoz kell a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. De vajon ha nem alszunk eleget, annak milyen következményei vannak? Hogyan hat a kialvatlanság a hangulatunkra? Ezt vizsgálta legutóbb egy amerikai kutatócsoport.
A Columbia Egyetem kutatói 15000 14 és 18 év közti diákot kérdeztek ki alvási szokásaikról és közérzetükről. Kiderült, hogy azok a diákok, akik éjfélkor vagy még később fekszenek le 24%-kal gyakrabban szenvednek depressziós tünetektől, mint azok a társaik, akik 10-kor már ágyban vannak. Még rémisztőbb adat, hogy minden 5. későn fekvő diáknak vannak öngyilkossági gondolatai.
Ennek alapján az egyértelműnek látszik, hogy a lefekvés időpontja sokat számít a hangulatzavarok kialakulásában. De vajon mennyire fontos az alvással töltött órák száma? Nos itt még megdöbbentőek az eredmények. Ha egy diák 5.5 órát vagy ennél kevesebbet alszik éjszaka, akkor 70%-kal nagyobb valószínúséggel mutat depressziós tüneteket, mint 8 órát alvó társaik. Sokkoló adat, hogy a keveset alvó serdülők 48%-ának vannak öngyilkossági gondolatai.
A fenti eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a keveset alvó fiataloknál gyakrabban jelentkezik hangulatzavar, mint kipihent társaiknál. Ez különösen akkor érdekes, ha azt is tudjuk, hogy a diákoknak mindösszesen 20%-a fekszik le akkor, mikor azt a szüleik javasolják vagy gondolják. A többiek tovább maradnak ébren, olvasnak, tanulnak, számítógépeznek, chatelnek, szociális életet élnek… Az ébren töltött éjjelek után persze másnap fáradtan ébrednek, képtelenek odafigyelni az órákon, dekoncentráltakká válnak, lemaradnak a tananyaggal és sok esetben még bele is betegszenek.
A fenti vizsgálatokat serdülőkön végezték ugyan, de nem hiszem, hogy eltérő eredményeket kapnának a felnőtteken végzett megfigyelések során. Ha kicsit magunkba nézünk, akkor biztosan emlékszünk olyan helyzetre vagy időszakra az életünkben, amikor a feladatainkat olyan fontosnak tartottuk, hogy az alvásidőnkből csíptünk le néhány órácskát, hogy be tudjuk fejezni azokat. Nos ez a vizsgálat legyen számunkra figyelmeztetés, hogy nem lehet büntetlenül megúszni, ha a pihenés rovására akarunk hatékonyak lenni.
forrás: elmedoktor

A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar lakosság 30%-a nem tudja éjszaka kipihenni magát. Ha a kialvatlanság egy hétnél tovább tart, akkor komoly következményekkel kell számolni nem csak rövid, de hosszú távon is. Nézzük mik ezek.
Az alvászavaroknak három fő típusa van:
-elalvási nehézség: ilyenkor 30-45 percig is eltarthat, amig sikerül elaludni
-átalvási zavar: amikor valaki könnyen elalszik, de az éjszaka folyamán felébred és nem tud visszaaludni
ébredési problémák: erről nem csak akkor beszélünk, amikor valaki nem tud reggel felkelni, hanem akkor is amikor korai kelést követően nem tud visszaaludni.
Habár az egyes típusok mögött más-más okok állhatnak, a végkifejlete mindegyik esetnek ugyanaz: a fáradtság. Másnap az ember kialvatlan, meggyötört, csetlik-botlik. Ha ez az állapot napokig, esetleg hetekig tart, akkor súlyos következményekkel járhat.
A kialvatlanség korai következményeit azt hiszem nem kell külön bemutatni, hiszen mindenki megtapasztalta már élete folyamán, ha csak egyszer is későn vagy egyáltalán nem feküdt le. Olyan dolgokra kell itt gondolni, mint fejfájás, nem megfelelő agyműködés, étvágytalanság, rossz emésztés. Ezek mellett az ember sokkal fáradtabb, ezért ingerlékenyebb, könnyen felidegesíti magát apró dolgokon is. Nehezen koncentrál a feladatára, elfelejt dolgokat, amik reggel még az eszében voltak, úgy érzi, nem hatékony a napja, minden gondolata az alvás körül forog. Hangulata a béka feneke alatt van, erőtlennek érzi magát, érdektelen.
A korai következmények ismerősek tehát, de mi van akkor, ha valaki már napok, hetek óta nem tudja rendesen kipihenni magát, ha krónikus alvászavarban szenved? Az ilyen emberek immunrendszere legyengül, fogékonyabbá válik a fertőzésekre, betegségekre. A kórokozók mellett a stresszkeltő faktorokra is érzékenyebben reagál, hiszen nem elég kipihent ahhoz, hogy túltegye magát az idegesítő dolgokon. A stresszre adott fokozott válaszreakció megviseli a szivet, ami ritmuszavarban és anginás panaszokban nyilvánul meg. A koszorúserek gyakrabban szűkülnek be, így csökken a szívizomzat vérellátása. A szív mellett a test teljes érrendszerét megviseli a fáradtság miatti stressz, aminek egyenes következménye a magas vérnyomás betegség. A fokozott ingerlékenység, irritábilitás az emésztőrendszert sem kíméli. Rossz alvóknál nem ritka a gyomorfekély kialakulása. Nőknek rossz hír, hogy a bőr gyorsabban öregszik, mivel a megújulásához szükséges növekedési faktor alvás alatt termelődik. A krónikus alváshiány a hangulatra is hatással van, sokan levertek, depressziósak és érdektelenek lesznek.
A kialvatlanság élettani hatásai rendkívül riasztóak, de fontos számba venni az álmatlanság egyéb következményeit is. Itt most arra gondolok, hogy a fáradt ember nem tud koncentrálni a munkájára, gyakrabban hibázik. Ha gépekkel dolgozik, vagy más veszélyes helyen, akkor könnyen megsértheti magát vagy másokat. Ha autóvezetés közben szenderedik el valaki akár csak egy fél percre is, nem biztos, hogy hazajut a családjához. A fáradt anyuka türelmetlen a gyerekével, kiabál vele, ok nélkül haragszik rá. És még biztos hosszasan lehetne sorolni azokat a helyzeteket, amikor a kialvatlanság átveszi az irányítást életünk felett. Egy biztos, ha az alvás körülményeinek rendezése után 15 napnál tovább tart a probléma, akkor mindenféleképp érdemes orvoshoz fordulni.
forrás: elmedoktor

Az alváshiány és hatásai az anyagcserére
A nyugati társadalmakra jellemző «éjjel-nappali» szemlélet, ami által az ébrenlét ideje munkahelyi vagy társas nyomások miatt meghosszabbodik, befolyásolja az alvás minőségét, és kutatások szerint akár az elhízás és cukorbetegség kockázatát is.
Mire való az alvás?
Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő, többek között a szövetek helyreállítását, a növekedést, az emlékek megszilárdítását és a tanulást. Habár a felnőtt korú emberek alvásigénye változó, a szakértők szerint a tartósan napi 7 óránál kevesebb alvásnak káros hatásai lehetnek az agyra és a testre.
Az alvás és az anyagcsere
Amikor az alvás és az anyagcsere kapcsolatát vizsgáljuk, gyakran nehéz megállapítani, hogy az anyagcsere egyes sajátosságai vannak hatással az alvásra, vagy pedig az alvás mennyisége és minősége hat az anyagcserére. Például hosszabb mély alvást figyeltek meg azoknál, akik fizikailag aktív életmódot élnek vagy pajzsmirigy-túlműködésben szenvednek – mindkettő összefüggésben áll a gyorsabb anyagcserével. Ugyanakkor a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők, akiknek lassabb az anyagcseréje, kevesebb órát töltenek mély alvással.
Megfordítva a kapcsolatot, megfigyelhető, hogy az alváshiány számos nemkívánatos változást okoz az anyagcserében. Például, a vérben emelkedik a kortizol (a stresszre adott válaszban szerepet játszó hormon) szintje, az immunválasz csökken, a test glükóz-felhasználó képessége lecsökken, és az étvágy szabályozása károsodik. Hasonló változások figyelhetők meg azoknál, akiknek az alvási ritmusát, pl. kisgyermekek vagy betegség által, megzavarják. A végeredmény az, hogy az alvás hiánya megbontja a test egészséges működését, ezáltal az anyagcserére is bizonyos következményekkel jár.
Befolyásolja-e az alvás hiánya az egészséget ?
Laboratóriumi és epidemiológiai vizsgálatok szerint az álmatlanság hatással lehet az elhízás és cukorbetegség gyakoribb előfordulására. Az alvás megvonása, a hízás, és a cukorbetegség kockázata közötti kapcsolatban szerepet játszhat a megváltozott glükóz-anyagcsere, a megnövekedett étvágy és a csökkent energia-felhasználás.1
Az alvás és a glükóz-anyagcsere
A rövidebb alvásidő összefüggésben áll a csökkent glükóztoleranciával és a megnövekedett kortizolszinttel. A glükóztolerancia egy olyan szakkifejezés, amelyet arra használnak, hogy a test mennyire képes irányítani a vérben lévő cukor hozzáférhetőségét a szövetek és az agy számára. Éhező állapotban a glükóz és az inzulin hormon magas szintje jelzi, hogy a test nem tudja megfelelően kezelni a glükózt. Bizonyított, hogy az alacsony glükóztolerancia kockázati tényező a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. A kutatások szerint a hosszú távú alvásmegvonás (kevesebb, mint napi 6,5 óra) 40%-os csökkenést okozhat glükóztoleranciában.
Megnövekedett étvágy
Nagylétszámú csoportokon végzett vizsgálatokban kimutatták, hogy kapcsolat van a rendszeresen kevés alvás és a testtömegindex (BMI) között. A kevés alvás az étvágyat szabályozó hormonok szintjének változásával társult: a leptin (étvágyat csökkentő) szintje alacsony, míg a ghrelin (étvágyat növelő) szintje magas volt. A hatás kimutatható volt, ha az alvás időtartama 8 óra alá esett.1,3 Ez arra utal, hogy az alváshiány növeli az elhízás kockázatát. Egy egészséges férfiak körében végzett kontrollált vizsgálat szerint a napi kb. 4 órányi alvás jelentősen megnövelte a kalóriadús, magas szénhidráttartalmú (édességek, sóban és keményítőben gazdag) ételek után érzett vágyat. Nagyobb arányban fordult elő éhségérzet is.2
Kevesebb alvás esetén több idő jut evésre és ivásra – egyes kutatások szerint ez a tényező is hozzájárul a kevesebb alvás elhízást serkentő hatásához.
Csökkent energiafelhasználás
Az energia-egyenlet másik oldalát tekintve, az alváshiányos emberek valószínűleg fizikailag kevésbé aktívak, így kevesebb energiát használnak fel.
Összegezve, a megnövekedett étvágy és a lecsökkent aktivitási szint hatásos érvet jelent az alvásnak testsúly fenntartásában betöltött szerepére.
Az alvási rendellenességek és az elhízás ördögi köre
Az alvási apnoé zavar körülbelül a férfiak 24%-át és a nők 9%-át érinti. Jellemzője, hogy az alvás közbeni légzésben szünetek lépnek fel, amely nyugtalan alváshoz és napközbeni fáradtsághoz vezet. Ezen állapot és az elhízás között szoros a kapcsolat. Egyes tanulmányok szerint az alvási apnoéban szenvedő emberek rendszertelen alvása tovább fokozhatja az alváshiány által okozott anyagcserezavarokat, mint például a megnövekedett éhségérzetet. Így az elhízás által előidézett alvási apnoé szintén hatással lehet az étvágyra és az enegia-felhasználásra, és ez tovább súlyosbítja az elhízást. Több kutatásra van szükség ahhoz, hogy teljesen megértsük ezeket az összefüggéseket.
Következtetés
A jó minőségű alvás hiánya úgy tűnik, hatással van az energiaegyensúlyt szabályozó tényezőkre, az éhségérzetre, étvágyra, és az energiaszükségletre. Emellett az alváshiány hátrányosan befolyásolja a glükóztoleranciát, és növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ez idáig még nem világos, hogyan lehetne az alvási szokások változtatásával kedvezően befolyásolni a testtömeget és csökkenteni a kapcsolódó betegségek kockázatát.
forrás: eufic