mennyire hasznos

                                                  

van egy kenyérpirítóm. nem nagy dolog, sokaknak van. viszont keveset használom. eddig semmi rendkívüli nincs a dologban. kb annyira nem rendkívüli, mint ahogy egy alma leesik a fáról. szóval kiváncsi voltam, hogy mennyire hasznos. először is vegyük az hogy mennyire használom. ehhez gyorsan fabrikáltam egy mértékegységet: t/t azaz mennyit használom mennyi idő alatt. úgy saccolom hogy kb kéthavonta egyszer jut eszembe egy finom agyonfokhagymázott megzsírozott, besózott száritott kenyérszeletet elfogyasztani, és mivel ilyenkir mindenkinek kell készitenem, azt tippelem, hogy kéthavonta egy órán át használom. ez számokban kifejezve 1/1440, azaz közel 0,7 tízezred. tehát ennyi a kihasználtsága. na de hogy mennyire hasznos, az nekem összefügg azzal is hogy mekkora helyet foglal el. most ha eltekintünk az idióta formájától - és mert úgysem tudom kihasználni a lekerekitett dizájnformákat - akkor azza jutunk hogy kb 19*19*29 azaz 10469 köbcentiméter. kicsit több mint 10 liter. jó sok, tényleg sok helyet foglal el két fűtőszál. szóval valami minél nagyobb, annaál fontosabb hogy magas legyen a kihasználtsága. a kihasználtság maximuma ugye 1. ilyen például a hűtő, mert éjszaka is számítot arra, hogy hidegen tartja a dolgokat, nem csak akkor amikor éppen benézek. milyen viszonyba kellene hozni a két értéket, a térfogatot és a kihasználtságot? először is nem igazságos, hogy az egyiknek a mértékegysége nemhogy centiméter, de annak a harmadik hatványa, addig a másiknak nincs is mértékegysége, mert az egyszerűsítés során kiesett a képletből. ezért - pusztán az egyenértékűség elve miatt vonjunk csak köbgyököt a térfogatból: az kb 22cm. és mivel minél nagyobb annál inkább bosszantó hogy haszontalan, igy forditott arányt kell használnunk (1/1440)/22 azaz 3,174*10^-5 vagy másképp 0,00003174. na, hát ez valami, de hogy alakul más dolgokhoz? például laptoppal elég gyakran szöszölök, átlagban napi 8-10 órát rászámolhatunk hétköznaponként, tehát az egy hét alatt 9*5/(7*24) = 0,27. igen, ez egy lényegesen nagyobb szám. az életem negyedét jelenti, és kb ezt igy is tapasztalom. vegyük a térfogatát: 25x38*3=2850 és ennek a köbgyöke: 14. így az eredmény: 0,019. nézzünk még egy példát. itt ez a centi amivel méricskélek épp. igazából mondjuk havi egy-két alkalommal pár méréshez kell, és sokkal több időt szoktam eltölteni a keresésével mint a használatával. tehát ameddig ténylegesen mérek vele az mondjuk havi egy perc. ekkor a kihasználtsága 1/43200, térfogata pedig 90 köbcenti, amiből a keresett érték 4,481 így a végső hasznossága ennek a tárgynak 5*10^-6. rosszabb mint a kenyérpirító. pedig én hasznosabbnak élem meg. akkor bizony korrigálni kell a számitáson. miért ne vonhatnánk az időértékből is köbgyököt. centi: 0,006, laptop: 0,046, kenyérpirító: 0,004. na, tök jó, gyorsan szorozzuk be még 1000-el hogy emberi számok legyenek itt: a leghasznosabb a laptop: 46. aztán a centi: 6, majd végül a kenyérpirító: 4 nézzük az elméletet, ha valamit állandóan használok akkor annak időbeli kihasználtsága 1 lesz. ebből következik hogy a számitás során csak akkor kaphatok 1-nél nagyobb értéket, ha nagyon picike dologról van sz, mint például egy gyufaszál. mondjuk a gyufa esetében figyelembe kell venni hogy lifetime csak pár másodpercig használom. ezekre más szabály kell vonatkozzon. ha valami nagy méretű, mint a fenti példában egy hűtő, akkor is kis érték fog kijönni. most nem mérem meg, de tételezzünk fel egy külső térfogatát tekintve 2 köbméteres darabot. az 2millió köbcenti, aminek a köbgyöke 126. tehát a hasznossága 1/126*1000 azaz 7,9. tényleg hasznosabb mint a kenyérpiritó, meg a centi. akinek van jobb képlete, vagy tudja hogy hogyan lehet bevonni a számitásba a nem tartós cikkeket, az irja meg kommentben és akkor mégegyszer a kiszámitás módja: 1000 x köbgyök(használatban/összesidő) / köbgyök(térfogat köbcentiben)